Már gyermekkoromban körülvett a zene. Szüleim sokat hallgatták az osztrák rádió műsorát, lemezgyűjetményükre már egészen fiatalon lecsaptam, és jómagam is szorgalmasan vásároltam a CD-ket. Szinte mindenevő vagyok, a lényeg az, hogy abban, amit hallgatok, legyen, ami megfog, magával ragad, inspirál vagy éppen megnyugtat. Így a Rammstein ugyanúgy szól nálam otthon, mint a Pink Floyd vagy éppen a Modern Talking. Futás közben is folyamatosan szól a zene a fülembe, hála a stream szolgáltatóknak, mindig találok magamnak valamit. 🙂

A korombeliek még emlékezhetnek azokra az énekórákra, amelyeken a recsegő-ropgó „Zenehallgatás” című lemezekről, hordozható lemezjátszókból ismerkedtünk a klasszikus zene gyöngyszemeivel. No, én nem ekkor szerettem meg ezt az irányzatot, igaz gitározni is tanultam, amit viszont kifejezetten kedveltem. Valahogy felnőttem ehhez az irányzathoz, rendszeresen látogatom a Győri Filharmonikus Zenekar koncertjeit is. Számtalan meglepetést tartogat mindenki számára ez a műfaj, sőt, több közkedvelt populáris előadó is szívesen nyúl a nagy elődök zenéihez. Szóval, kalandra fel!

Azért vannak a határok, hogy feszegessük őket, nem? Így kerültem én is mazsolaként az öreg motoros Oxygen Music podcastosok sorába. Kíváncsiság, tanulási vágy, vakmerőség, örökmozgóság, játék, mesék, varázslat, zene minden mennyiségben és gyerekszeretet, mindez megspékelve egy csipetnyi humorral és jó sok csillámporral… Ez vagyok én! Gyere és tarts velem az Oxygen Music Kids csatornáján! 😉